Lehet, hogy a jövő elektromos autóit növények által termelt árammal töltjük majd? A Peugeot és a holland Nova Innova együttműködése forradalmi irányba mutat: mikrobák segítségével termelt energiával idővel akár elektromos járműveket is lehet tölteni. A növényalapú energiaforrás egyre inkább valós alternatívává válik a fenntartható jövő érdekében.
Az elmúlt hetek egyik legmeglepőbb híre volt, hogy egy Peugeot E-5008 elektromos autóról készült fotózást teljes egészében növényekből nyert energiával végeztek el. Az úttörő technológiát a holland Nova Innova dizájnstúdió fejlesztette ki, amely mikrobiális üzemanyagcellákat (MFC) használ, hogy a növényekből származó organikus anyag lebontása során felszabaduló elektronokat elektromos árammá alakítsa.
A projekt során készült gyönyörű fényképeket a híres londoni Saatchi Galériában állítják majd ki – szemmel látható bizonyítékaként annak, hogy a hatékonyság, a fenntarthatóság és jó formaterv mennyi szépséget hordoz magában. A projekt bizonyítja, hogy a természet, a tudomány és a design összefonódásával új megoldásokat lehet alkotni. Itt az ideje elmozdulni a hagyományos értelemben vett ipari alapoktól, s helyette a természet intelligenciájával működő rendszereket kell létrehozni.
A mikrobiális üzemanyagcellák működési elve a következő: miközben a növények fotoszintetizálnak, hulladékként organikus vegyületeket juttatnak a környezetükbe, azaz a talajba. Bizonyos típusú mikrobák pedig lebontják ezt az organikus „hulladékot”, és közben elektronokat bocsátanak ki. Ezek az elektrogén baktériumok szívesen megszabadulnak az elektronjaiktól, sőt keresik azokat a körülményeket, ahol ezt megtehetik. A mikrobiális üzemanyagcella ebben segít nekik: hasonlóan az elektromos autók akkumulátoraihoz, ebben is anód, katód és egy membrán vezeti az áramot. A rendszer jelenlegi fejlettségi fokán ezt világításra vagy más kis energiaigényű berendezések áramellátására lehet használni.
Jelenkori társadalmunk energiaigényét tekintve ez apró lépés, ám hatalmas potenciál rejlik benne. Egy-egy ilyen cella ma 100-300 milliwatt energiát képes termelni, ám ne feledjük, hogy a napelemek is jártak egyszer gyerekcipőben: kezdetben drágák voltak, kevés energiát adtak, de mára az energiarendszer szerves részévé váltak. A mikrobiális üzemanyagcellák is látványos fejlődés előtt állnak, és óriási előnyük, hogy CO2-negatív technológiának számítanak, ráadásul a mikrobák gyakorlatilag mindenhol jelen vannak a természetben.
Hatalmas előnyük a többi megújuló forráshoz képest, hogy a mikrobák a nap minden percében termelik az energiát – nincs szünet, mint a napenergia esetében a sötétség beállta miatt, és nincs szélcsend sem, mint a szélturbináknál. A rendszer mindössze vizet igényel, a tápanyagot pedig a talajban lévő organikus anyag szolgáltatja.
A Peugeot E-5008-ról készült fotózás során 30 mikrobiális üzemanyagcellát használtak. Tíz cella 11 növényből származó szerves hulladékkal működött, tíz másikban 188 liter iszapot és 94 liter vizet alkalmaztak, míg a harmadik tízben 60 liter iszapot és két liter kávézaccot használtak.
A kezdeti lépések és az alapkoncepció tehát nagyon ígéretes, de nyilvánvaló, hogy a rendszert még hatékonyabbá és méretezhetőbbé kell tenni, hogy komolyabb energiaigényű fogyasztókat is képes legyen kiszolgálni. A kisebb energiaigényű megoldások viszont már életképesek: a Living Light (élő lámpa) olyan beltéri világítótest, amelyet egyetlen növény is képes ellátni energiával.
A többszörösen díjnyertes projekt megnyitotta az utat a városi szintű alkalmazások felé. Rotterdamban 2019-ben valósult meg az első Living Light park, melyet nemrég továbbfejlesztettek. A Living Light Park 2.0 egy világító ösvény, ahol a LED-es „virágok” nyomásra aktiválódnak, amikor az emberek sétálnak rajta. A szükséges energiát a közeli vízben elhelyezett mikrobiális cellák biztosítják, melyeket vízinövények közé helyeztek.
A tervek a távoli jövőbe mutatnak – ilyen a villanyautók növényi árammal történő töltése is –, de jelenleg még inkább arról szólnak, hogy a mikrobiális üzemanyagcella (például egy ház melletti virágágyás) segítsen be a ház fűtésébe, azaz kiegészítő energiaforrásként lehet fontos szerepe a jövő energia-ökoszisztémájában.
A mikrobiális üzemanyagcellák egyik másik látványos és megvalósult alkalmazása a Pond Project (Tó-projekt), ahol a környezetvédelem és az új technológia találkozik. Ebben az alkalmazásban a mikrobiális cellákkal működtetett szenzorok a víz minőségét figyelik: óránként mérik a víz pH-értékét, hőmérsékletét, oxigénszintjét, és adatokat küldenek a vízgazdálkodási hatóságoknak. A projekt nemcsak hasznos, hanem látványos is: a lebegő lámpák színe a víz állapotától függően változik.
A Peugeot magától értetődő módon lett partner e környezetbarát technológia fejlesztésében, hiszen az elektromos autózás terén élen járva a legszélesebb, 12 modellből álló palettát kínál ügyfeleinek. A márka legutóbb Angliában elvégzett felmérése is bíztató eredményekkel zárult, és bizonyítja, hogy az elektromos mobilitás terjedése hat az emberek gondolkodásmódjára: a megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a fenntarthatóság fontos szerepet játszik vásárlói döntéseik során, 55 százalékuk pedig kifejezetten figyel arra, hogy fenntartható technológiákat és gyakorlatokat alkalmazó gyártótól vásároljon autót.
A különleges fotózásról készült film a YouTube-on tekinthető meg: https://youtu.be/ZZ0ZLSjqww8
ILLUSZTRÁCIÓK: NOVA INNOVA
